A szegfűszeg ott terem, ott érzi jól magát, ahol tenger veszi körül, így nagy mennyiségben terem Zanzibáron, Madagaszkáron, a Comore-szigeteken és Sri Lankán is. Évszázadokon át harcok dúltak a termesztésének jogáért, és mára ugyan viszonylag stabil termőterületei vannak, az időjárás gyakran nem kíméli a termést, s ilyenkor bizony a terméskiesés miatt jókora áremelkedést és minőségromlást tapasztalhatunk.
Időjárás ide vagy oda, a szegfűszeg szüretelése olyan gondossággal történik, hogy ne sajnáljuk az árát. A szegfűszeg fája hatalmas, 12-15 méteresre is megnő, s ennek az óriás fa ágainak végén ülnek fészekszerűen a szegfűszeg virágai, amelyet kézzel szednek (mezitláb vagy bambuszlétrán felmászva a fára, kosarukat a hátukon cipelve) a helyiek és a szomszédos szigetek vendégmunkásai.
A finom illata miatt főként olyan ételekhez használjuk, ahol ezt az illatot értékelni tudjuk, pl. édességekben, alkoholos italokban.
Egyik alapanyaga őrölt formában a sütis fűszerkeverékeinek. Jól megy mindenhez, amiben alma van és -amint a kínai ötfűszerkeveréknek is alkotója-, jól passzol más fűszerekkel együtt húsételekhez is.
Tárolás: fénytől védett, száraz, hűvös helyen.
